Története:

 Villány már a történelem előtti időkben lakott volt, amit bronzkori leletek is tanúsítanak.  A szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik  vissza. A Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata 50 ha  szőlőtelepítést dokumentál.

 A honfoglalás után a területen a Kán, Kalán és a Bor nemzetség telepedett le.  Később valószínűleg királyi birtok volt. Atatárdúlás után a magyarság elsősorban a  várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre  utal IV. Béla király 1247-ben – a szársomlyói vár alapítólevelében – említi Harsány  határát a szőlőkkel.

 A mohácsi vész idején a terület Perényi Péter tulajdonában volt. A török uralom alatt  Villány teljesen elpusztult. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv (főként rác )  népességet telepítettek. Az 1687-es győztes nagyharsányi csataután a  megfogyatkozott lakosságot szervezetten pótolták újabb rác és  főleg német nemzetiségűekkel.

 1857. május 2-án elérte a vasút a települést, amikor átadták a Pécs–Mohács-  vasútvonalat, majd 1870. december 20-án megnyitották a Villány-Ezsék vasútvonalat,  legutóbb pedig 1910. július 31-én a Barcs–Villány-vasútvonalat.

 1950-ben hozzácsatolták a Villánytól 1,5 km-re keletre levő Virágos községet. 2001-  ben lakosságának 6,8%-a  német nemzetiségű volt. 2000-ben nyerte el a városi címet  a  település.

 2014. október 3-án átadták a  települést elkerülő 4,3 km-es utat,  amely magába  foglalja a Villány–  Magyarbóly-vasútvonal feletti felüljárót  is. 

 Forrás: wikipédia